Tűz- és munkavédelmi oktatás

Tűzvédelmi és munkavédelmi tájékoztató
a Magyar Nemzeti Bank épületeiben és bérleményeiben
munkát végző külső munkavállalók részére
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelen tájékoztatóval hívja fel a területén munkát végző nem MNB
alkalmazottak figyelmét a munkavégzésük során betartandó tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokra.
A tájékoztatóban szereplő előírások megszegése vagy azok figyelmen kívül hagyása az MNB területéről történő kitiltást von maga után.
Felhívjuk a szerződött partnerek figyelmét, hogy a tájékoztató mellékletében szereplő aláíró lap
kitöltése nem mentesíti őket a külön jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi és munkavédelmi
oktatások megtartása alól.
Tűzvédelem

1. Aki az MNB épületeiben, helyiségeiben, szabad területein, tulajdonában, járműveiben stb.
   tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt a biztonsági őrségnek a késedelem nélkül bejelenteni, továbbá a rendelkezésre álló tűzjelző rendszer kézi jelzésadóját működésbe hozni.
2. Tűz észlelése esetén a tűzoltást a tűzjelzéssel egy időben vagy azt követően haladéktalanul
   meg kell kezdeni. Mindenki köteles a tűz oltásában, illetve az emberi élet és az anyagi javak
   mentésében – az életkora, valamint egészségi és fizikai állapota alapján elvárható mértékben
   – külön felszólítás nélkül részt venni, illetve a mentési munkálatokat a rendelkezésére álló
   információkkal segíteni.
3. Az oltást elsősorban az erre a célra rendszeresített tűzoltó készülékekkel, eszközökkel kell
   megkísérelni. A rendszeresített kézi tűzoltó készülékek elhelyezését, helyes használatát valamennyi MNB munkavállalónak oktatás keretében kell megismernie.
4. A tűzoltás vezetőjének (pl. hivatásos tűzoltó vagy katasztrófavédelmi szakember) utasításait
   minden jelenlévő köteles végrehajtani.
5. Tűzoltó készülékkel emberen keletkezett tüzet oltani csak különös körültekintéssel és arra
   megfelelő oltóanyaggal (pl. habbal) szabad. A tüzet fogott személyről az égő ruhaneműket
   lehetőség szerint el kell távolítani. Amennyiben erre nincs lehetőség, a személyt le kell takarni, vagy a földön átforgatni.
6. A helyiségek, épületek kiürítésekor az épületet a legrövidebb biztonságos úton, a menekülési
   irányt mutató rendszerek által jelzett menekülési útvonalon kell elhagyni. Azokban az épületekben, ahol lift található, a liftet menekülés céljára igénybe venni tilos!
7. A kiürítés során
   − a nyílászárókat (ajtókat, ablakokat) be kell csukni,
   − ahol arra lehetőség van, gondoskodni kell a helyiség áramtalanításáról,
   − a légzőszervi nyílások (orr, száj) elé ruhaneműt, textil zsebkendőt kell tartani.
8. Amennyiben valamelyik helyiséget az ott tartózkodó személyek elhagyni nem tudják, úgy
   − a helyiség nyílászáróit (ajtajait, ablakait) be kell csukni,
   − a nyílászárók hézagjait ruhaneművel, textíliával el kell tömíteni,
   − arccal a föld felé a helyiség padozatára kell feküdni,
   − a légzőszervi nyílások (orr, száj) elé ruhaneműt, textil zsebkendőt kell tartani,
   − a biztonsági őrség, tűzoltóság/katasztrófavédelmi szerv munkatársai részére telefonon,
   tűzjelző rendszerrel, élőszóval stb. életjelet kell adni.
9. Tilos a dohányzás a MNB valamennyi épületében, továbbá ott, ahol az tüzet vagy robbanást
   okozhat!
10. Dohányzásra kijelölt külső helyszíneken az égő és elhasznált dohánynemű, illetve a gyufa elhelyezésének céljára nem éghető anyagból készült hamutartót vagy vízzel telített edényt kell
    alkalmazni. A hamutál/edény kiürítésének igényét az azt használó személy(ek)nek megfelelő
    rendszerességgel jelezniük kell az üzemeltetőknek. A kiürítés megelőzően meg kell győződni
    róla, hogy a hamutálban égés folyamata nem zajlik-e. Az égő dohányneműt tartalmazó hamutartókat papírkosárba üríteni tilos, e célra nem éghető anyagból készült szemeteset kell
    használni!
11. Tilos gyufát, dohányáruvéget éghető anyagra ráhelyezni, illetve olyan helyen eldobni, ahol az
    tüzet okozhat!
12. Dohányzásra kijelölt helyen éghető vagy gyúlékony anyagok és folyadékok, illetve gázpalackok (dissous-, oxigénpalack stb.) tárolása még átmenetileg is tilos!
13. A MNB területén nem az MNB alkalmazásában álló, cselekvőképességükben és mozgásukban
    korlátozott személyek az ügyfélforgalom elől elzárt területeken kizárólag kísérő jelenlétével
    tartózkodhatnak.
14. A MNB területén munkát végző valamennyi személy, tevékenységének végzése során, illetve
    annak befejezését követően, köteles ellenőrizni a tűzvédelmi használati szabályok betartását, és az esetlegesen tapasztalt hiányosságok megszüntetésére intézkednie kell.
15. A munka befejezése utáni ellenőrzésnek különösen ki kell terjednie
    − az állandó üzemű berendezések működésének figyelembevételével, az elektromos berendezések, valamint az egyedi tüzelő- és fűtőberendezések kikapcsolt állapotára,
    − a közművek elzárt állapotára,
    − a nyílászáró szerkezetek bezárására,
    − a közlekedési utak, a tűzoltó felszerelések és berendezések, a közműelzáró szerelvények, valamint az elektromos kapcsolók megközelíthetőségére,
    − minden, tűz előidézésére alkalmas, vagy a tűz oltását esetlegesen akadályozó körülmény megszüntetésére.
16. Az MNB-ben történő beruházások, létesítések, átalakítások, bérbeadások tűzvédelme során,
    a tűzvédelmi előírásokat már a tervezés időszakában vizsgálni, és érvényre jutásukat biztosítani kell. A beruházás megrendelője köteles biztosítani a tervezők részére a MNB által meghatározott egységes tűzvédelmi előírásokat, melyeket a tervdokumentáció elkészítésénél a
    tervező köteles figyelembe venni. Az épület átalakításhoz (építész, elektromos, gépész, stb.)
    kapcsolódó beruházás megrendelője a beruházás megkezdését köteles bejelenteni írásban a
    bankbiztonságnak.
17. A bérleti szerződések megkötésekor a szerződésben egyértelműen rögzíteni kell az MNB és
    a bérlő tűzvédelemért való felelősségi körét. A MNB által bérbe adott területen a tűzvédelmi
    használati szabályok betartásáért a bérlőt terheli a felelősség. A beépített tűzvédelmi berendezések (tűzjelző- és oltóberendezés, fali tűzcsap, szárazfelszálló vezeték, hő- és füstelvezető
    stb.) felülvizsgálatát továbbra is az MNB végzi. A villamos berendezések tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatának arányos részét a bérlő köteles megfizetni. A bérbe adott terület
    MNB által történő tűzvédelmi ellenőrzésének jogát fenn kell tartani. A bérlő a tevékenységét
    csak oly módon végezheti, hogy ezzel az MNB tűzvédelmi biztonsági szintjét hátrányosan
    nem befolyásolhatja.
18. Tűzjelző- és oltóberendezést csak a Bankbiztonsági igazgatóság hozzájárulásával lehet létesíteni. A tűzjelző- és oltóberendezéseket érintő átalakításokat már a tervezés szakaszában
    egyeztetni kell a Bankbiztonsági igazgatóság kijelölt szakértőjével.
19. A szerződést kötő szervezeti egység – szükség esetén a tűzvédelmi szakértő bevonásával -–
    köteles az MNB területén munkát végző külső munkavállalókat a rájuk vonatkozó mértékben
    az MNB tűzvédelmi szabályairól tájékoztatni. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződésnek
    tartalmaznia kell, hogy az MNB területén végzett munka során a külső munkavállaló köteles
    a Tűzvédelmi Szabályzatot és a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt követelményeket
    betartani, ezeket az általa foglalkoztatott munkavállalói részére oktatni, illetve betartásukat
    ellenőrizni, továbbá hogy a külső munkavállaló az általa vagy munkavállalói által okozott tűzkárért teljes erkölcsi és anyagi felelősséggel tartozik.
20. Az MNB területén munkát végző külső munkavállalók kötelesek a biztonsági szolgálat tűzvédelemmel kapcsolatos utasításait végrehajtani.
21. A tűzvédelmi előírások megsértése esetén a biztonsági szolgálat a vétkes külső munkavállalót
    a MNB területéről eltávolíthatja, illetve az előírások szerint intézkedik.
22. A beépített oltórendszerekkel ellátott területeken külső munkavállaló csak olyan személy felügyelete mellett végezhet munkát, aki a rendszer biztonságos kezelését elsajátította.
23. Amennyiben a munkavégzés során a tűzvédelmi-, és biztonsági rendszereket károsító vagy
    megzavaró füst, por, páralecsapódás keletkezhet, akkor a munka megkezdése előtt 3 munkanappal a szükséges tennivalókat a Bankbiztonsági igazgatósággal dokumentáltan le kell
    egyeztetni. A feltételeket előzetesen írásban kell meghatározni, és a munkavégzés megkezdése után a helyszínen ismételten ellenőrizni kell munka megrendelőjének a megtett intézkedések hatékonyságát.
    A Magyar Nemzeti Bank területén jelenleg a következő oltóanyaggal, és méretben találhatóak tűzoltó készülékek:
    ◼ ABC porral oltó készülék 6 kg-os és 12 kg-os kivitelben
    ◼ Habbal oltó készülék 2-6-9 l-es kivitelben
    ◼ CO2 oltó készülék 2 kg-os és 5 kg-os kivitelben
    A tűzjelzés módjai:

• A biztonsági szolgálat telefonszámai: 21-11, 21-12, 91-11, 33-49, 33-50, 30-588-8945
• A tűzoltóság telefonszáma: 112
• a közlekedőkben található kézi jelzésadók
  A menekítés végrehajtásának fokozatai:
  Azonnali menekítés. A létesítményt, épületet vagy épületrészt a riasztórendszerek megszólalását
  követően haladéktalanul el kell hagyni a kijelölt menekülési útvonalakon, vagy ezek alkalmatlansága esetén a Fegyveres Biztonsági Őrség által meghatározott útvonalon.
  Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Budai központ épületében
  tartózkodók számára kijelölt gyülekezési hely a következő:

1. számú gyülekezési hely: Vérmező
   Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti központ és Pénzmúzeum épületében tartózkodók számára kijelölt gyülekezési hely a következő:
2. számú gyülekezési hely: Széll Kálmán tér
   Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Bölcs Vár épületében tartózkodók számára kijelölt gyülekezési hely a következő:
3. számú gyülekezési hely: Szentháromság tér
   Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai központjában tartózkodók számára kijelölt gyülekezési helyek a következők:
4. számú gyülekezési hely: Logisztikai Központ Biztonsági Porta előtti vendégparkoló területe
5. számú gyülekezési hely: Logisztikai Központ Havária porta előtti tér
6. számú gyülekezési hely: Logisztikai központ pince életvédelmi létesítmény.
   Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Capital Square épületben található bérleményeiben tartózkodók számára kijelölt gyülekezési helyek a következők:
7. számú gyülekezési hely: A Dráva park (IV., V., VI. torony).
8. számú gyülekezési hely: A Pulszky utcai lakóépületek közötti szabad területek (I., II., III torony).
   Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Eiffel Palace épületben használt területein tartózkodók számára kijelölt gyülekezési helyek a következők:
9. számú gyülekezési hely: A Nyugati tér területe.
10. számú gyülekezési hely: A Honvéd tér területe.
    Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Medve utcai irattárak területein tartózkodók számára kijelölt gyülekezési hely a következő:
11. számú gyülekezési hely: A bérlemény előtt utca területe.
    Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a Magyar Nemzeti Bank Gizella Loft irattároló és
    könyvtári raktár területein tartózkodók számára kijelölt gyülekezési hely a következő:
12. számú gyülekezési hely: A belső udvar kijelölt területe.
    Munkavédelem
13. AZ OKTATÁS CÉLJA ÉS ANNAK KÖTELMEI
    A munkavállaló elsajátítsa és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget
    nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a
    feladatához tartozó szükséges szabályokat, utasításokat és információkat.
14. A MUNKAVÉGZÉS SZEMÉLYI ALKALMASSÁGÁNAK KÖVETELMÉNYEI:

• Kábító-, tudatmódosító szertől nem befolyásolt állapot.
• Mentálisan stabil állapot (kipihenten, pszichikai terheléstől mentesen).
• Munkavégzésre megfelelő, a foglalkozás-egészségügyi orvos által érvényes írásban igazolt alkalmasság.
• A munkáltató által biztosított munkaruházat, formaruházat, egyéni védőfelszerelés kötelező használata, viselése.
  A munkavállaló munkavégző képességét, munkára alkalmas állapotát a védőeszköz, felszerelés, ruházat használatát, alkalmazását vezetője köteles és jogosult ellenőrizni.

1. A MUNKAVÉGZÉS MUNKABIZTONSÁGI KÖVETELMÉNYEI
   a. A munkaterület kockázatai, azok becsült kockázati szintjei.
   b. A felsorolt kockázatok kizárólag az MNB épületeiben az MNB tevékenységéhez
   kapcsolódó kockázatokat tartalmazza, a külső munkavégzés veszélyeit, kockázatait
   a külső munkát végző szervezetnek kell értékelnie és a balesetmegelőzést megtenni mind a saját mind az MNB munkavállalói irányában!
   SORSZÁM
   MUNKAHELYI KOCKÁZATOK MEGNEVEZÉSE
   BECSÜLT KOCKÁZATI SZINT
2. Számítógép alkalmazása következményeként jelenlévő veszélye elviselhető
3. Áramütés veszélye (feszültség alatti berendezés érintése) elviselhető
4. Biológiai veszély (a légkondicionáló berendezésben baktériumok kifejlődése, szennyezett pénz, stb.)
   elviselhető
5. Botlás, elesés (lépcsőkön fel-le, munkahelyen való közlekedés) elviselhető
6. Munkahely légállapota (hőmérséklet, páratartalom, munkahelyi
   légtér szennyezettsége)
   elviselhető
7. Munkahelyi zaj elviselhető
8. Munkahelyi megvilágítás elviselhető
9. Alsó – felső végtagok becsípődése elviselhető
10. Oxigén hiány (Logisztikai központ, értéktár. A munkahelyi légtér
    tényleges Oxigén tartalma 15 – 15,4%)
    elviselhető
11. Elütés (gépi anyagmozgatás, mélygarázs) elviselhető
12. Össze – rádőlés (polcos anyagtárolás) elviselhető
13. Elütés, ütközés, közúti közlekedésbe való részvétel elviselhető elviselhető
    Magyarázat: Elviselhető kockázat: az ésszerűen megvalósítható legalacsonyabb szintű kockázat,
    folyamatosan ellenőrizni kell az elviselhető szint fenntartásának tényét.
14. A KOCKÁZATOK KIZÁRÁSÁNAK, CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETSÉGES MÓDJAI
    A fentebb nevesített kockázatok sorrendjében ismerkedjünk meg a feltárt kockázatok bekövetkezésének a megelőzésére teendő szervezési intézkedésekkel, illetve a lehetséges műszaki teendőkkel.
    ELSŐSORBAN, megállapíthatjuk a kockázatoknak kitett személy(ek) szerepe, viselkedése meghatározó a kockázatok kialakulásában. A megállapítás figyelembe vételével az alábbi szempontok érvényesülése a kockázat bekövetkezését vagy annak kizárását jelentős mértékben meghatározza:

• a személy egészségi állapota;
• szakmai felkészültsége;
• kapcsolatteremtő, segítő készsége;
• probléma, feladatmegoldó készsége;
• A munkavégzés tárgyi feltételének elégséges megléte, állapota és annak használati
  módja.
  MÁSODSORBAN: az építmény, műtárgy, műszaki berendezés állapotának mindenkori megfelelősége,
  az időszakos felülvizsgálat rendszeres elvégzése, és az építmény, műtárgy, műszaki berendezés folyamatos műszaki színvonalon való tartása a teljes életciklus időtartama alatt.
  Ezt követően tekintsük át mindazokat a kockázatokat, amelyek a munkába eltöltött időtartam alatt
  a munkát végző személyre veszélyt jelenthetnek.
  a. Számítógép alkalmazása:
  Az ilyen terület a legkorszerűbb munkahelyek közé tartozik, ez azonban nem zárja ki
  a veszélyforrás jelenlétét és baleset, foglalkozási megbetegedés bekövetkezését
  Képernyős munkahelynek minősül az a munkahely, ahol a szervezetten foglalkoztatott munkavállaló a napi munkaidőből 4 órán keresztül folyamatosan képernyőt
  használ.
  A képernyős munkahelyek kockázati tényezői:
• Látásromlás:
  − a személy szemének adottsága (a megállapításhoz 2 évenként kötelező
  szakorvosi vizsgálat elvégzése szükséges);
  − a képernyő fizikai jellemzői (felbontás, sugárzás stb.);
  − a munkahelyi megvilágítás.
• pszichés (mentális) terhelés:
  − figyelem, tartósan, fokozottan kis felületre koncentrálva,
  − információ felvétel, feldolgozás, továbbítás terhelő hatása,
  − emocionális, akarati erőfeszítés.
• mozgásszervi panaszok (fizikai állapot romlás):
  − ülőmunka (testhelyzet változtatással a terhelés csökkenthető)
  A hosszabb időn keresztül álló, vagy ülő testhelyzetben végzett munka kényszertesthelyzetet eredményez.
  − kéz ujjainak gyors ismétlődő mozgása. A panaszok jellemző tünetei, ínhüvely-gyulladás, izmok túlerőltetése, íntapadási helyek gyulladása a könyöknél.
  Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendeletben ajánlott műszaki feltételek biztosításával, (ötponton alátámasztott szék, csukló támasz, vibráló, ártalmas sugárzástól mentes monitor állítható magasságú monitor) és az óránkénti tízperces pihenő idő felhasználásával, a kockázat jelentősen csökkenthető, sőt ki is zárható.
  b. Áramütés (feszültség alatti berendezés érintése)
  Az áramütés elleni védelmet, a villamos berendezések védettsége és a megfelelő
  védőföldelés, vagy egyéb műszaki védelmi megoldás (pl. áramvédő stb.), továbbá a
  tevékenységre vonatkozó szervezési intézkedés hivatott biztosítani.
  Minden munkakezdést megelőzően a munkaterülethez tartozó és ott lévő villamos
  berendezések védettségének sértetlenségét szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A
  sérült, hibás villamos berendezést, vezetéket használatba venni nem szabad. Az észlelt hibát a területileg illetékes közvetlen felettes vezetőnek jelenteni kell.
  A műszaki védelem megfelelőségét az időszakos felülvizsgálat elvégzésével háromévenként ellenőrzik. A vizsgálatokat megtörténtét és a műszaki védelem megfelelőségét jegyzőkönyv igazolja.
  Villamos energiát felhasználó minden fajta villamos berendezés javítását csak villamos szakember végezhet, akit a tevékenység végzésére írásba (munkaköri leírás)
  megbíztak.
  c. Biológiai kockázat
  A munkahelyek jelentős részénél a megfelelő légállapotot, légkondicionáló műszaki
  berendezés biztosítja. A légkondicionáló műszaki berendezés üzemszerű működése
  közben a levegőszűrőkön, a légcsatornákban lerakodó porban, különböző törzsekhez tartozó baktériumok fejlődnek ki. Az elszaporodó baktérium a munkahelyi légtérbe jutva, majd az ember szervezetébe belégzéssel kerülve, légzési zavarokat, állandó hőemelkedést vált ki.
  A kockázat nagy biztonsággal kizárható a műszaki berendezés rendszeres tisztításával és annak fertőtlenítésével.
  A különböző biológiai szennyezéssel borított vagy átitatódott bankjegyekkel a közvetlen kapcsolatot kerülni kell. Kezelésük zárt egységcsomagban történjen, és a biztosított védőfelszereléseket viselni kell a pénzzel kapcsolatba kerülőknek.
  A munkavállaló, amennyiben a munkahely környezetében légzési zavarokat, kisebb
  hőemelkedést észlel, soron kívüli kell kérnie, a foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálat elvégzését.
  d. Botlás, elesés kockázata
  Ezen kockázati tényező a munkahelyi közlekedés valós veszélye. A munkavégzés
  több szintű épületekben történik. A szinteket lépcső köti össze, de biztosítva van
  személyfelvonó használatának lehetősége is.
  A munkahelyként szolgáló helyiségek, közlekedők, folyosók, lépcsők, megfelelő műszaki állapotát, a munkahelyi rend folyamatos fenntartását mindenkor, elfogadható
  szinten kell tartani.
  A nem megfelelő állapotot a közvetlen felettesnek azonnal jelenteni kell.
  A baleset bekövetkezését nagymértékben a munkavállaló, munkahelyen történő
  közlekedési módja határozza meg. A munkahelyi közlekedésre is megfogalmazható
  általános szabályként, hogy közlekedjél mindenkor fokozott figyelemmel és haladási
  sebességedet mindenkor az adott közlekedési út és minden egyéb körülmény figyelembe vételével válaszd meg.
  A munkahelyi munkavédelmi állapotokat bejárások, kockázatértékelések során a
  munkáltató képviselői időszakosan felülvizsgálják. A nem megfelelő munkahelyi állapotokat és minden egyéb kifogásolható körülményt ekkor lehet és kell észlelni, jelezni.
  Az adminisztratív rendszereket alkalmazva javaslatot kell tenni a hiányosságok megszüntetésére.
  A javaslat érdemi elbírálása az illetékes vezető feladata
  e. Munkahely légállapota (hőmérséklet, páratartalom, légszennyezettség)
  A nyitható ablakokkal nem rendelkező munkahelyek hőmérsékletét, páratartalmát
  légkondicionáló műszaki berendezés biztosítja. A munkahelyekre szolgáló helyiségek hőmérsékletét, minden helyiségekben felszerelt hőfokszabályzókkal lehet a kívánt értékre állítani. Ezekben a helyiségekben a frisslevegő szükséges mennyiségben
  történő utánpótlása, valamint a helyiség páratartalma központilag szabályozott.
  A nyitható ablakokkal rendelkező munkahelyek frisslevegő ellátását, szellőztetését
  a nyílászárókkal lehet szabályozni.
  Mindazon helyiségekben ahol több személy, munkavégzés céljából tartózkodik, közös egyetértéssel kell helyiség tényleges hőmérsékletét az automatikus hőfokszabályzón beállítva biztosítani, illetve a nyílászárók nyitva tartását egyeztetni.
  A banki munkahelyek légterében határértéken túli szennyezettség nem mutatható
  ki. A Bank felügyelete alá tartozó helyiségekben, a légteret szennyező vegyi anyagokat nem használnak fel, egy kivétellel olyan tevékenységet nem végeznek melynek
  következményeként szennyező anyagok, kerülhetnének ki a munkahely légterébe.
  A kivétel a Logisztikai központ pénzszállító gépjármű beálló helyiségei, amikor is a
  gépjárművek beállása alkalmával, a gépjármű motor szükségszerű járatásának időtartama alatt a helyiségben határértéket meghaladó légtérszennyezés jöhet létre,
  amennyiben az elszívó berendezés nem üzemel. A gépjármű helyiségbe történő beállását megelőzően el kell indítani a helyiség elszívó berendezését. A beállási műveletet, és a helyiségben a gépjármű motorjának járatását csak a szükséges időtartamig szabad végrehajtani.
  A helyiség elszívó berendezésének folyamatos működtetése esetén a határértéket
  meghaladó légszennyezés nem tud létrejönni.
  f. Munkahelyi zaj
  A Logisztikai központban, az aggregátor helyiségében, és a bankjegy megsemmisítő
  helyiségben, amennyiben a gépi berendezések üzemszerűen működnek, egyéni zajvédő eszköz használata kötelező érvényű. A zajvédő eszköz a helyiség belépésére
  szolgáló ajtók mellet felvételezhető, használat befejezését követően az egyéni zajvédő eszköz bármely kommunális hulladékgyűjtőbe bedobható.
  A Bank minden egyéb helyein, helységében egyéni zajvédő eszköz használata nem
  szükséges, mivel a zajszint mindenhol jelentősen a határérték alatt van.
  Nem jellemző, de figyelmen kívül sem hagyható a környezetből származó határértéket meghaladó zajterhelés. Ez esetben a helyiségek nyílászáróit be kell zárni. A zárt
  nyílászárók minden valószínűség szerint biztosítani tudják az ártalmas zajszint csökkentését.
  g. Munkahelyi megvilágítás
  A munkahelyek jelentős részénél a természetes megvilágítás nem elégséges voltának következményeként, a mesterséges megvilágítás alkalmazása is szükséges.
  Szellemi munkát végző munkahelyek általános mesterséges megvilágításának az értéke nagyobb kell, hogy legyen mint 200 Lux. A megvilágítás értékén túl figyelembe
  kell venni az árnyékhatást és a vibráció mentességet is.
  Amennyiben a minimális megvilágítási érték nem biztosítható, úgy helyi megvilágítás lehetőségét kell biztosítani. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az aktív munkaidő nappali időtartamra esik, ami javítja mindazon munkahelyek megvilágításának
  értékét, ahol a természetes megvilágítás is érvényre jut.
  Kijelenthető, hogy az MNB irányítása alá tartozó munkahelyek megvilágítási értéke
  megfelel a biztonságos munkavégzés követelményeinek.
  Természetes, hogy lehetnek az általános megállapítástól eltérő egyedi igények, és
  egyéb hiányosságok melynek valóságát műszeres méréssel hitelt érdemlő módon
  kell igazolni. Az ilyen jellegű igények, a bármikor kezdeményezhetők. Az igényeket a
  munka-, tűzvédelmi szakértő felé kell jelezni.
  h. Végtagok becsípődése, beszorulása.
  A kockázatok elsősorban a személyfelvonókat, önműködő ajtókat használó, személyek kockázatai.
  A személyfelvonók biztonsági berendezéseinek hibátlan működése esetén kizárt a
  becsípődés kockázatának bekövetkezése.
  A felvonót használó személy feladata a legkisebb észlelt rendellenesség azonnali bejelentése a Szabadság téren a 3000-es, a Logisztikai központban a 3333-as, a Budai
  központban +36-70-602-7964-es, MNB Székházban +36-70-555-7383-as telefonszámra.
  Fokozott kockázat a folyamatosan járó (páternoszter) felvonó. Használatára vonatkozó ismereteket, a felvonóba belépő helyen, található utasítás tartalmazza. Az utasításban leírtak figyelembe vétele és alkalmazása kötelező érvényű.
  A felvonókban segélyhívó van beépítve. A segélyhívó minden olyan esetben használható, ha a liftben tartózkodó személynek segítségre szüksége van. A segítség érkezéséig türelmesen kell várni.
  Az önműködő ajtók nyitását mozgásérzékelő, és/vagy belépő kártyával vezérelt
  rendszer elem végzi.
  i. Oxigén hiányos munkahely.
  A Logisztikai központ, értéktár helyisége bankjegyek tárolására lett kialakítva. A tűzi
  kockázat kizárása céljából, a munkahelyi légtér tényleges oxigén tartalma 15 – 15,4%
  közötti értékhatáron belül van biztosítva, melynek következményeként a
  tűzkeletkezése biztonsággal kizárható.
  A csökkent oxigén tartalom mellet, a ki – betárolási munkafolyamat alatt nincs szükség személyek jelenlétére. A munkafolyamatot programozható gépi berendezés valósítja meg.
  A személy (-ek) értéktárban való belépésre, és hosszabb, rövidebb időszakra történő
  tartózkodásra, a védőeszközök használatára, a Munkavédelmi szabályzat 15. számú
  melléklete vonatkozik.
  A helyiségben esetenként bent tartózkodó, vagy munkát végző személyek részére
  csökkentett oxigén tartalmú helyiségben, amennyiben a levegő oxigén tartalma
  <17% megfelelő mennyiségű oxigén utánpótlásáról kell gondoskodni.
  A helyiség egy légterű. A helyiségben a bankjegyek tárolására polc rendszer van kiépítve. A be és kitárolást két programozható, fel – leszedő gépi szerkezet végzi.
  A be és a kitárolás az u.n. galéria szinten valósul meg. A helyiség alsó szintjét lépcsőn
  lehet megközelíteni. Személyek a helyiség alsó szintjére csak sűrített levegős légzőkészülékkel mehetnek le.
  Légzésvédő használata kötelező érvényű.
  A helyiségben rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az ott tartózkodó személyek kimenekítését az erre kiképzett személyeknek végre kell hajtani. A mentés elvégzésére az alábbi technikai eszközök állnak rendelkezésre:
• forgókaros láncos emelőszerkezet
• leesés elleni egyéni védőeszköz;
• hordágy, hordágy-tartó kötöző elem (4 db) műanyag vezetőkötél;
• sűrítet levegős, tüdőautomatás légzésvédő;
• sűrített levegős légzésvédő.
  j. Elütés.
  A kockázati tényező elsősorban a Logisztikai központ, gépi anyagmozgatások alkalmával jelent veszélyt az ott tartózkodó, vagy munkát végző személyekre. A kockázati
  szint minimalizálása a targoncavezető, kézikocsit mozgató személy, és a környezetében tartózkodó személy (-ek) együttes feladata és kötelessége.
  A mozgó szállító eszközöket (önjáró, beüléses, nem beüléses targonca, kézi kocsi) 1
  m távolságon belül megközelíteni tilos
  Az MNB más épületeiben kézikocsi használatával valósul meg anyagmozgatás amely,
  valós elütési veszélyt jelent a folyosókon közlekedő személyekre.
  A folyosókon, lépcsőházakban történő közlekedés mindenkor fokozott figyelmet
  igényel.
  k. Össze – rádőlés (polcos anyagtárolás)
  Mindazon a munkahelyeken ahol polcos tárolás történik az alábbi minimális követelményeket kell megvalósítani és folyamatosan fent tartani:
• A polcok megközelítésére minimum 80 cm közlekedő utat kell kialakítani, a
  gépi rakodás esetén a közlekedő útvonal méretét a gépi rakodó eszköz méreteit figyelembe véve kell biztosítani. A polc szerkezeten fel kell tüntetni
  annak terhelhetőségét
• A különböző magasságú polcos tárolók, és a helyiség járószintjéről nem elérhető szekrény elemek elérthetőségét biztonsági létra használatával kell
  lehetővé tenni. A polcszerkezet, vagy a szekrény elem magassága határozza meg biztonsági létra méretét és típusát.
  l. Elütés, ütközés, borulás közúti közlekedésben való részvétel
  Az elütés, ütközés, borulás, a Logisztikai központ, a pénzszállító jármű be – kirakodása alkalmával, valamint a közúti közlekedésben való részvétel esetén jelent veszélyt a tevékenységet végző és az ott jelenlévő, vagy munkát végző személyekre.
  A rakodási műveletet végző kockázati szint minimalizálása a kézi targoncát mozgató
  személy, a pénzszállító járművet be – kirakodását végző személy és a környezetében
  tartózkodó személy (-ek) együttes feladata és kötelessége.
  A mindenfajta gépjárművezetés kockázata az ütközés, elütés, borulás veszély. A vezetés módját jelentősen befolyásoló tényező, az időjárás, télen a síkos utak, nyáron
  a meleg, továbbá a változó út és terepviszonyok.
  A kockázat csökkentését személyi és műszaki tényezők, (gépjármű kifogástalan műszaki állapotával) együttes hatásával lehet elérni.
  A gépjármű téli felszereltségéhez hozzá tartozik a téli gumi rendszeres, és a hólánc
  időszakonkénti használata. A nyári meleg időszakban, a klíma nem elsős sorban
  komfort érzetet biztosít, mivel használata, csökkenti az elfáradást, növeli a figyelem
  készséget, aminek a következménye a reakcióidő optimális értéken tartása.
  A gépjármű műszaki állapota, a kormányozhatóság, fékezhetőség, világítás stb. meghatározza a kockázat szintjét. Az előírt műszaki megvizsgáláson túlmenően, a műszaki állapot szinten tartása fokozottan szükséges.
  A gépjárművet vezető személy feladata, használatba vétel előtt, a jármű forgalomba
  vételéhez szüksége műszaki ellenőrzés elvégzése az alábbiakra kiterjedően:
• a kerékgumikban lévő nyomás, a gumik fizikális állapota;
• felépítmény állapota sérülésmentessége;
• a világítás, irányjelző helyes, elégséges működése,
• kormányozhatóság megfelelősége (üzemelő motornál);
• fékek (kézi fék) üzem készsége megfelelősége;
• biztonsági övek állapota működőképessége;
• gépjármű ajtóinak zárhatósága – nyithatósága;
• a gépjármű okmányainak megléte, érvényessége;
• az elsősegély-nyújtó felszerelés megléte, sértetlensége
  A gépjármű vezetése télen, kedvezőtlen időjárás alkalmával fokozott figyelmet és
  fegyelmezettségét követel a járművet vezető személytől.
  A személy egészségi mentális, fizikai állapota, magatartása meghatározó, a vezetési
  kockázat mérséklésében.
  Fokozott figyelmet ajánlott fordítani, a munkára képes állapot követelményének a
  teljesülésére, melyről rendszeres személyes ellenőrzéssel, nagy biztonsággal meglehet győződni.
  Becsült kockázatokat valószínűsíthetően tovább lehetne bővíteni, de a vonatkozó jogszabály továbbá a szakmai tapasztalat alapján kijelenthető, hogy a nevesített kockázaton túlmenően minden
  egyéb kockázatnak a becsült szintje triviális.
  A triviális kockázatra becsült veszélyek következményei valószínűen jelentéktelenek. Ez azonban
  nem azt jelenti, hogy a triviális szintre becsült kockázatokat figyelmen kívül kell hagyni. E szintű
  kockázatokat kis odafigyeléssel minden munkavállaló képes maga kezelni, melynek következményeként a veszélyek kialakulása nagybiztonsággal kizárható.

1. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK
   Az egyéni védőeszközök használata csak abban az esetben szükséges, ha a munkavállaló a tevékenység végzése során ártalmas hatásnak lehet kitéve.
   A külső munkavállalók védőeszközökkel történő ellátása a munkáltatójuk feladata!
2. MUNKABALESET ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELADATOK VÉGZÉSE
   a. Alapfogalmak értelmezése

• Mi a baleset?: a baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő
  alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.
• Mi a munkabaleset?: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A
  munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
• Mi minősül súlyos balesetnek?
  a) a sérült halálát (halálos munkabaleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított egy éven belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette), magzata vagy újszülöttje halálát,
  önálló életvezetését gátló maradandó károsodását;
  b) valamely érzékszerv, érzékelő-képesség, illetve a reprodukciós képesség
  elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta;
  c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást;
  d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését (továbbá ennél súlyosabb esetek);
  e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg
  elmezavart okozott.
  b. A személyi sérüléssel járó rendkívüli esemény bekövetkezését követő teendők.
• A baleset bekövetkezését követően, figyelembe véve annak súlyosságát az
  elsősegély nyújtás megkezdése az elsődleges, majd azt követi a segélykérés.
• A sérült személy megfelelő elhelyezése és azt követően az elvárható elsősegély nyújtás végzése folyamatos kell legyen.
• Segélykérés, a mentőszolgálat igénybe vétele. (amennyiben azt szükségesnek véljük).
  – Mentők telefonszáma: 104
  – Segélykérő telefonszám: 112
  Bármely telefonszám tárcsázható, de elégséges csak az egyik telefonszámon
  kérni a segítséget.
• A logisztikai központ értéktárban bekövetkezhető személyi sérülés esetén a
  riasztási, személymentési feladatokat, a hatályos Munkavédelmi szabályzat

1. számú melléklete tartalmazza.

• Értesítési, tájékoztatási feladatok végrehajtása.
• A balesetet haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek!